ez lesz az esti olvasmányom

Válasz

http://www.mke.hu/lyka/12/218-223-iszlam.htm. ISZLÁM ÉS HELLENIZMUS. "A Tadzs-Mahall egész koncepciója, alabástromos sírboltjával, tükörtiszta tavaival, zöld bokraival és fáival, egy nyugodt, fájdalmában is kiegyenlített léleknek mély, kővé meredt sóhajtása; a természetnek és művészetnek kristálytiszta harmóniája, aminőt csak olyan világnézet teremthet, amelynek végső létfogalma nem az antik dráma, hanem a végzetben, a kizmet-ben való keleti megnyugvás, minden szenvedélynek elmúlása. ".SUPKA GÉZA DR.

Válasz

http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263A modern világ hét csodája. „Az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért eljött az idő "a világ hét új csodájának" kiválasztására. A hét új világcsoda kiválasztását  Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte hét évvel ezelőtt, azzal a céllal, hogy kiegészítsék az ókori világ hét csodájának listáját. ..”

Válasz

http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263 A Tádzs Mahalt az indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építtette a XVII. században szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét.   A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi.Az erődből délibábnak tűnő emlékmű húsz évig készült, a kor indiai építészetének remekműve.   Légiesnek tűnő hófehér kupolája, sarkain őrt álló minaretjei, gazdag díszítése - mind indiai mestermunka. A főkaput Korán-idézetek ékesítik - természetesen ezek is onix berakások -, mint ahogy a hófehér márvány virágmotívumai. De ez utóbbinál az onix mellett drágaköveket, féldrágaköveket is találunk olyan bőséggel, hogy például egyetlen szegfűhöz harmincötféle karneolárnyalatot használt az egykori intarziamester.Maga a sírhely egy 18 méter átmérőjű és 26 méter magas márvány mennybolt alatt nyugszik, de közvetlenül nem látható, ember nagyságú, csipkefinom márványrács védi az avatatlan szemek elől.   A tér belső gazdagságát megsokszorozza a külső látvány: a sírhely előtti kertben lévő pompás szökőkutak visszfényében még légiesebbnek tűnik a márványköltemény.   Sándzsahán minden vagyonát az építkezésre fordította.   A világ neves mestereit összehívta és 20 000 munkásból álló sereget állított munkába. Az építkezés húsz esztendeig tartott.   Tervét, hogy a Dzsamna folyó másik oldalára felépíti saját síremlékét - a Taj Mahal mását fekete márványból - fiai meghiúsították.  A Tadzs Mahal 1983 óta a világörökség része.  

Válasz

http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263 A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost   Kr. után 500 körül építették a Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget csücskében, a dzsungel közepén elterülő síkságon. "Chich'en Itza" szabad fordításban annyit tesz, "az itzai kút kávájánál".   A név arra utal, hogy a félszigeten élő népek folyó híján a hatalmas természetes víznyelő aknákból (úgynevezett cenotesekből) nyerték a friss vizet, Chichén Itza pedig három ilyen képződménynek köszönhette tulajdonképpen létét, a hatalmas földalatti barlangokban tárolt víz bőségesen elég volt a maják mezőgazdasági céljaira. Quetzalcóatl, a toltékok királya 987 körül tette - maja szövetségesei segítségével - Chichén Itzát birodalma fővárosává. A maja mítoszokban ő volt Kukulkán, a tollas kígyóisten, a tiszteletére emelt lépcsőzetes piramis formájú templom máig fennmaradt.  A spanyol hódítók által "El Castillo" (a Kastély) néven is emlegetett páratlan építmény a település középpontjában áll, a város többi pazar kőépülete fölé magasodó hatalmas kőtemplom a környék minden pontjáról jól látható. A négyzetes alaprajzú kőpiramis mind a négy oldalán lépcső vezet a tetején lévő szentélyhez, ahol a legyőzött ellenséget szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot. Eredetileg minden oldalon 91 lépcsőfok vezetett a csúcsig, ami az ott lévő emelvénnyel együtt összesen 365 lépcsőfokot ad, annyit ahány nap van egy évben.   A Kukulkán-piramis belseje egy régebbi piramist rejt, aminek szerkezetére építették később a nagyobb piramist. A külső piramis körülbelül 55 méter magas, kilenc teraszra tagolódik, archeológusok szerint ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A belső, kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma, a régészek itt fedezték fel a Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg. Arról azonban ma sincs bizonyos tudásunk, hogy pontosan mikor és hogyan tűntek el Chichén Itza lakói, bár maradtak fenn maja feljegyzések arról, hogy 1221-ben polgárháború tört ki a félszigeten. Az üszkös épületmaradványokat feltáró régészek mindenesetre arra következtetnek, hogy nem békés körülmények közt szűnt meg birodalmi központ lenni az 1988-ban a világörökség részének nyilvánított város.  

Válasz

http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263Machu Picchu-t. Peruban, a Vilcanota-folyó bal partján.  Az UNESCO lassan negyedszázada, 1983 óta tartja számon a világörökség részeként az 1911-ben felfedezett, tengerszint felett 2430 méteren elterülő, több mint ötszáz éves inka várost, Machu Picchu-t. Peruban, a Vilcanota-folyó bal partján, Urubamba tartomány Machu Picchu-i kerületében, Cusco városától 70 kilométerre északnyugatra, a gazdag flórájú és faunájú trópusi erdő közepén, lélegzetelállító szépségű tájban bújik meg az inka birodalom legkáprázatosabb urbánus teljesítménye. A szakértők úgy tartják, hogy a Machu Picchu - Öreg Hegy, Machu Piqchu kecsua kifejezésből - néven emlegetett várost az 1440 körül alapította Pacsakutek (Pachacútec Yupanqui, "Ő Aki Visszatért A Földre"), az inka birodalom királya.   A történelmi töredékekből annyi szűrhető le, hogy az inkák kevesebb mint száz évig lakták gyönyörű városukat, három emberöltő múltán, körülbelül Pizzaro 1532-es hódításakor tűntek el, bár egyes feljegyzések a hódítók által behurcolt himlőt nevezik meg fő ellenségként, mint ami hamarabb végzett a lakossággal a spanyol fegyvereknél.A kísértetvárosról évszázadokig csak a helybéliek tudtak, az Andokban bolyongó dél-amerikai indiánok olykor menedéknek használták az elhagyott épületeket.   Hiram Bingham amerikai archeológus 1911-ben találta meg a várost, amiről száz évvel a felfedezése után derült ki, hogy nem igazi városról van szó: Machu Picchut - csakúgy, mint a fáraók az egyiptomi piramisokat - Pacsakutek király pazar temetkezési helynek szánta.    Mások szerint az inka nemesség üdülőhelynek használta. Megint mások szerint az inka birodalom közigazgatási központja volt, és egyben az inka arisztokrácia menedéke is, ha támadás érte az országot.   A szakértők szerint a fennmaradt falakból kiszámolható, hogy legfeljebb körülbelül 750 ember élhetett a fellegvárosban egy időben.   Az esős évszakban feltehetőleg még ennél is kevesebben lakták, ha pedig éppen egy nemes sem tartózkodott a városban, akkor szinte alig lézengtek a kőutcákon azt emberek.A város építésének részletei azonban jócskán a múlt ködébe vésznek.  A kereket és a habarcsot nem ismerő, fémeszközöket nem használó inkák egészen különleges építési módszereket dolgozhattak ki a kétezer méteres magasságban felépítendő városhoz. Hogy mi volt a módszer, az máig titok.  

Válasz

http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263 A Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe.   A szobor ötlete a XIX. század közepétől származik egy Rio de Janeiro-i katolikus paptól   A pap a vallási emlékmű kivitelezéséhez a portugál Izabella hercegnőtől kért anyagi segítséget, de az európai arisztokrata nem látott fantáziát az ötletben.    A terv 1921-ben - az ország függetlenségének százéves évfordulója alkalmából – ismét felmerült, amikoris az egyház megrendezte az országos Emlékműhetet, hogy Brazília lakosaitól adományokat gyűjtsenek.   A terveket egy francia szobrász, Paul Landowski alkotta.   A szobor ujjbegyei közti távolság megegyezik az alak magasságával: a riói Jézus ölelése pontosan 30 méteres.   A századelő rendkívül népszerű, mindent átható art deco stílusában fogant szobor öt évig készült. A Megváltó Krisztus (portugálul: Cristo Redentor) 1145 tonnás szobra 1931-re készült el, október 12-én avatták föl. A világ egyik legismertebb szobra több mint 75 éve áll már a Tijuca Erdei Nemzeti Parkban, ezalatt keresztény szimbólumból a hatmilliós Rió jelképévé vált, széttárt karjaival a brazil emberek nyíltszívűségét, kedvességét, jóságát hirdeti.   A Corcovado-hegyre legegyszerűbben a több mint százéves vasúttal lehet feljutni. A húszperces vonatozás után még 222 lépcsőfokot kell megtenni a szobor talapzatánál lévő kilátóteraszig, hogy a Dél-Amerika legszebb városának tartott Rió panorámájában gyönyörködhessen a látogató. A lustábbak (és persze a mozgáskorlátozottak) használhatják a 2002-ben épített lifteket és mozgólépcsőket. 

Válasz

http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263 Petra romváros   Jordánia fővárosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található.  Petra a nabateusok hagyatéka, egy dolgos, szorgalmas arab néptörzs életének emléke, akik több mint 2000 éve telepedtek meg Jordánia déli részén.   Egy rejtett támaszpontja volt a régi arab világ kereskedelmi útvonalán. A karavánok védelméért útvámot szedtek be azoktól a kereskedőktől, akik az Arab-félszigeten tömjént, mirhát, Indiából fűszert és selymet, Afrikából elefántcsontokat, szőrmét és bőrt szállítottak.   Magas fejlett kultúrája, nagyszerű építészete, zseniális gát-és csatornarendszere, vízellátása mindenütt nagy tekintélyt vívott ki Petrának.   Másrészről viszont érezték Róma növekvő befolyását, fejlődő gazdaságát, ami a nabateusok hatalmát fenyegette. Végül Trajanus császár 106-ban a Római Birodalomhoz csatolta a királyságot és a kialakított Arábiai Provinciába olvasztotta Petra fővárossal együtt.Miután a rómaiak átvették a kereskedelmi utak ellenőrzését, már megakadályozhatatlan volt Petra hanyatlása.   A 7. században az iszlám hódításkor Petrában már kevesen éltek.   A keresztes lovagok még a 12. században építettek egy erődöt, aztán végképp a feledés homálya és a legendák sötétsége borult a városra.1812-ben egy svájci utazó, Johann Ludwig Burkhardt beduin vezetőjével megkereste az elveszettnek hitt várost. Titkos jegyzéseket és rajzokat készített Petráról. Burkhardt 1812. augusztus 22-én történelmi tettet hajtott végre, amikor belépett a Siq hasadékába. 

Válasz

A Kínai Nagy Fal (Csang cseng) .Az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6 352 km-re teszi, de más becslések 3 000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Shanhaiguan átjáró a Bohai-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Jiayuguan (Csia Jü-küen) átjárónál található Gansu (Kanszu) tartományban.A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Csin Si Huang-ti kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között urakodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt. A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak. Forrás: http://www.meno.ro/nagyvilaginok/hir=1263

Válasz

Válasz