Ismét megjelent a világ legszennyezettebb helyeinek listája. Hét ország és 12 millió ember érintett ebben a szomorú statisztikában. A szennyezettség okozta mérgezések genetikai problémákat, koraszüléseket, születési rendellenességeket, daganatos megbetegedéseket okoznak.
Az első Szumgajit, Azerbajdzsán. Érintett lakosság: 275.000
Szumgajit az egyik legjelentősebb szovjet ipari központ volt. Teljes működése idején kb. 40 ipari és mezőgazdasági vegyi gyárral rendelkezett. Évente 70-120 000 tonna káros anyag került a levegőbe. Szintetikus gumi, klór, aluminium, rovarírtószerek termelésével és feldolgozásával foglalkoztak. A városok szennyezetten maradtak hátra, a kezeletlen szennyvíz és az üledék higanytartalma tovább pusztítja a környezetet. Itt a legmagasabb a halálozási ráta a volt szovjet területen. A rákos megbetegedések 22-51 %-kal magasabb, mint máshol, sok a koraszülés, a genetikai probléma, sok gyerek születik mongolizmussal, nyitott gerinccel, dongalábbal, farkastorokkal.
2. Linfen, Kína következik, érintett lakosság: 3 millió. Sanxi tartomány a fokozódó ipari termelés egyik központja, Kína energiatermelésének kétharmadát adja. A tartomány legszennyezettebb települése: Linfen. A kén-dioxid és más szennyező anyagok szintje messze meghaladja a WHO szabta határértékeket. Az emberek korán halnak meg, gyakori a rák, a magas vérnyomás, az arzénnel szennyezett ivóvíz arzénmérgezéseket okoz, melyek száma járványközeli értékeket mutat.
3. Tianjing, Kína, érintett lakosság: 140 000
Tianjing Kína teljes ólom előállításának a felét adja. Az alacsony színvonalú technológia, a komolyabb ellenőrzés hiánya veszélyes ólommérgezésekhez vezet. .A lakosság rájött erre és kéri a gyárak bezárását. .A levegőben az ólomtartalom 8,5-10-szerese az egészségügyi határértékeknek. Az embereknél alacsony értelmi képességek, koncentrációkészség hiánya, tanulási nehézségek, vérszegénység, agykárosodás mutatható ki. Gyakori a koraszülés, az alulfejlett gyermek.
4. Sukinda, India, érintett lakosság: 2,6 millió
Orissa tartományban a Sukinda-völgy ad otthont az indiai krómérc-lerakóhelyek 95 %-ának. Ez a völgy a világ egyik legnagyobb nyitott krómérc bánya –övezetének. 12 bánya 30 millió tonna szennyezett bányászati hulladékát terítki szét a környéken és a Brahmani folyó partján. A felszíni víz 70, az ivóvíz 60 %-a tartalmaz 6 vegyértékű krómot, a megengedett határérték hússzorosát is mérték már. A szennyezett levegő és víz miatt gyakori a gyomorvérzés, a tuberkulózis, az asztma, sok a terméketlenség, a születési problémák.
5. Vapi, India, érintett lakosság: 71 000
Vapi egy 400 km hosszan elterülő ipari térség, Gujarat álamban. Több mint 1000 üzem működik itt, rovarírtószereket, gyógyszer- alapanyagokat, textileket, festéket, műtrágyákat gyártanak. Az ipari hulladékok nehézfémekkel, cianiddal, poliklórozott bifenilekkel (PCB), és más mérgező anyagokkal szennyezett. A talajvízben rendkívül magas a higany-, az ólom-, és a cinktartalom mennyisége. A higany mennyisége 96-szorosa a WHO által megállapított egészségügyi határértéknek. A szennyvíz egyenesen folyik a Damanganga és a Kolak folyókba. Gyakoriak a légzőszervi megbetegedések, a bőr- , tüdő- és gégerák, a spontán vetélések, a magzati rendellenességek, a terméketlenség, a növekedési problémák.
6. La Oroya, Peru, érintett lakosság: 35 000
La Oroya bányászvárosban 1992 óta többféle fém feldolgozása folyik. A 6-10 éves gyerekek vérében az ólom mennyisége kiugróan magas, átlagosan háromszorosa a WHO által megengedettnek. Az olvasztókból kiokádott gázok légzőszervi mebetegedéseket okoznak, pusztítják a környék növényzetét.
7. Dzserzsinszk, Oroszország, érintett lakosság:300 000
Dzserzsink a volt Szovjetunió legjelentősebb vegyifegyver-gyártó központjának egyike, vegyipara ma is nagy. 1930-1998 között kb. 300 000 tonna vegyi hulladékot tároltak itt, helytelenül. 190 féle különböző kemikália került a talajvízbe, egyes helyeken fehér iszappá változtatták a vizeket, melyek dioxinokat és nagy mennyiségben fenolokat tartalmaznak. A talajvíz szintje megemelkedett, félő, hogy eléri az Oka folyó medrét, mely a Nyizsnyij Novgorod város ivóvizét adja. Sokan halnak meg 40 éves koruk elött. A halálozási ráta 2003-ban 260 %-kal haladta meg a születési rátát. Várható élettartam férfiaknál a 42, nőknél a 47 év.
8. Norilszk, Oroszország, érintett lakosság: 134 000
Ezt a várost 1935-ben alapították, korábban munkatábor volt. Ez Oroszország legészakibb és legszennyezettebb városa. Bányászat, kohászat okozza évente a sok ezer tonna kadmium, ólom, nikkel, arzén, cinkport a levegőben. Gyakran hullik fekete hó, a levegő kénes illatú. A várható élettartam 10 évvel kevesebb, mint Oroszország más városaiban. A talajban 60 km-es körzetben magas a réz-, és a nikkel koncentráció. Iskolás gyerekeknél fül-, orr- és torokbetegségek fordulnak elő, gyakori a koraszülés,, a terhességi komplikációk, a légzőszervi és az emésztőszervi betegségek.
9. Csernobil, Ukrajna, érintett lakosság:5,5 millió.
1986 ápr. 26-án rendkívül nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, a reaktór katasztrófa során. A legtöbb mégis az üzemben maradt. Becslések szerint 100 tonna urán és más sugárzó anyag (plutónium) kerülhetne a légtérbe, ha valami károsodás érné a betonszarkofágot. 1992-2002 között Fehér-Oroszországban és Ukrajnában több mint 4000 esetben regisztráltak pajzsmirigyrákot gyermekeknél és kamaszoknál. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és a WHO 2005 szept. –ben 4000 főre tette Csernobil áldozatainak számát. Az Európai Parlament zöld csoportjának szakértői 30-60 ezerre teszik Európában a várható áldozatokat. A Greenpeace még tovább megy: 2006 ápr. 18-án közzétett tanulmánya szerint akár 100 000 is lehet a baleset miatti daganatos megbetegedések száma Ukrajnában, Fehér-Oroszországban és Oroszországban.
10. Kabwe, Zambia, érintettek száma: 255 000
Kabwe Zambia második legnagyobb városa. 1902-ben ólomban gazdag lelőhelyet találtak, ahol 1994-ig szinte folyamatosan végeztek kitermelést. Ma már nem üzemel sem a bánya, sem a kohó, a talaj viszont 20 km-es körzetben súlyosan szennyezett ólommal és különböző nehézfémekkel: ólommal, kadmiummal, rézzel, cinkkel. A kitermelés idején a bányából a városközpontba egy csatornán keresztül szállították a hulladékot az aktív kohókból. Ma ebben a kanálisban fürdenek a gyerekek. Vérükben 5-10-szerese az ólomszint, sokuknál közel áll a halálos mennyiséghez.

www.origo.hu/tudomany/20070921-a fold 10-legszennyezettebb-terulete-2007ben.html